Fontos hírek

Összefoglaló a 2013. június 26-án és 27-én elfogadott törvényjavaslatokról

Line Spacing+- ABetűméret+- Bejegyzés nyomtatása
Összefoglaló a 2013. június 26-án és 27-én elfogadott törvényjavaslatokról

Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. június 26-án, szerdán és 27-én, csütörtökön elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról

Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/11114. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (emberi erőforrások minisztere)

 

Szavazások az önálló irományról

Dátum

Szavazás oka

Igen

Nem

Tart.

Eredmény

2013.05.27.17:26:26 részletes vitára bocsátás 270 52 0 Elfogadott
2013.06.26.12:21:20 az önálló indítvány elfogadása 234 70 0 Elfogadott

 

A köznevelési törvény pontosítja a köznevelési intézmény fenntartójára vonatkozó rendelkezéseket a felsőoktatás tekintetében. 2014. március 15-től béremelést biztosít a középfokú pedagógus végzettségű alkalmazottaknak, 2015-től pedig a szakszolgálatoknak, a szakmai-pedagógiai szolgálatoknak, a gyermekvédelmi intézményben dolgozó pedagógusoknak. A módosítás a köznevelési törvényt kiegészíti a Nemzeti Pedagógus Kar intézményével. Kikerülnek a törvényből az iskolai pedagógusokra és a nem pedagógusokra vonatkozó létszámelőírások, egyúttal a Kormány hatáskört kap ennek szabályozására. Sor kerül a törvénynek a szakképzéssel összefüggő pontosítására, és bekerül a csak szakképzési évfolyamokkal működő intézmények szabályozása. Mindezen túl számos szövegkorrekció lép hatályba.

 

A törvény a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos eljárásokra kiterjeszti az illetékmentességet, az ösztöndíjaikra az adómentességet, és egyes okiratok esetén lehetővé teszi azok ingyenes megszerzését. Rendelkezik a rektori hatáskör átruházásáról, módosítja a rektori megbízás feltételeit, felhatalmazza a kormányt, hogy a magasabb vezetők illetménypótléka tekintetében eltérjen a Kjt.-ben foglaltaktól, és pontosítja e kör kártérítési felelősségének mértékét. Kormányrendelettel eltérést enged a MAB által kezelt közérdekből nyilvános adatnak minősülő szakmai bírálati szempontrendszerének, az általa elfogadott szakértői vélemények és állásfoglalások tartalmának, a közreműködő szakértők személyének megismerhetőségéről. Előírja annak közzétételét, hogy mely szakokon biztosít az állam ösztöndíj-támogatást. A külföldön ismeretlen habilitáció hiányában pontosítja az egyetemi tanári kinevezés feltételeit. Módosul a felsőoktatási szakképzésben beszámítható kreditek és a félévek száma. A kreditátviteli bizottságnak módja lesz a nem formális, informális tanulással szerzett tudás, munkatapasztalat tanulmányi követelményként történő elismerésére. A miniszter törvényességi ellenőrzési hatáskörét a javaslat kiterjeszti a MAB-ra. A törvény meghatározza a hitéleti képzésre fordított állami támogatás mértékét. Bővül a fogyatékossággal élők meghatározott köre, pontosítja a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet fogalmát. Átmenetet biztosít a nyelvi követelmények teljesítése tekintetében az oklevelek megszerzésében. Kiterjedt módosítás került a törvénybe a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vonatkozóan.

 

AZ MTA esetén a törvény pontosítja a folyósított ellátások, tiszteletdíjak felfüggesztésének szabályait a bűncselekmények miatti elítéléssel és a közügyektől való eltiltással összefüggésben. A törvény hatáskört ad az Akadémia elnökének, hogy egyszerűsített eljárásban döntsön a külföldi kutatók tudományos fokozatainak az akadémiai intézményeken belüli elismeréséről.

____________________________________________________________________________________________________

 

Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló

T/11107. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (emberi erőforrás minisztere)

 

Szavazások az önálló irományról

Dátum

Szavazás oka

Igen

Nem

Tart.

Eredmény

2013. 06.26. 12:22:48

az önálló indítvány elfogadása

261

34

9

Elfogadott

 

Elfogadta a parlament az egészségügyi salátatörvényt, mely egyebek mellett megteremti az ágazatban folytatódó béremelés alapját, valamint a patikaalap és az országos implantátum regiszter létrehozásának, a gyermekápolási táppénz kiterjesztésének, továbbá a még gazdasági társaságként működő fekvőbeteg ellátó intézmények állami kezelésbe vételének a biztosítékát is.

 

2013-ban tovább folytatja a szaktárca az egészségügyi dolgozók béremelését. Az összesen mintegy 30 milliárd forintos keretből jelentősebb arányban részesülnek idén azok, akik tavaly kevesebbet kaptak. A diplomás szakdolgozók bérfejlesztése így az egyéb diplomásoknak megfelelő mértékre egészül ki, az egészségügyi intézményekben dolgozó gyógyszerészek pedig az orvosokéval megegyező mértékű emelést kapnak. Emellett a szakorvosok is további béremelésben részesülnek.

 

Annak érdekében, hogy a közforgalmú gyógyszerellátásban megőrizhető legyen a gyógyszerészi tudáson alapuló független működtetési kompetencia és az ehhez szorosan hozzátartozó többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár?működtetés, az országgyűlés megszavazta a Patika Hitelprogramot is. A program közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelését hivatott elősegíteni. Így garantálható a magyar lakosság magas színvonalú, és biztonságos gyógyszerellátása.

 

Változik a gyermekápolási táppénz szabályozása is. Ennek értelmében a szülőt gyermekápolási táppénz illeti meg a gyermek kórházi ápolásának ideje alatt is, így lehetővé válik, hogy a beteg gyermek mellett a kezelés alatt végig ott legyen családja is. A korábban hatályos szabályozás szerint ebben az esetben a szülőnek szabadságot kellett kérnie munkáltatójától, ha szeretett volna ott lenni gyermeke mellett a kórházi ellátás során.

 

Az implantátumokkal együtt élő betegek további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése céljából az egészségügyi ágazati vezetés bevezeti a központi implantátum regisztert és a kapcsolódó adatkezelési szabályokat. Emellett bővül az egyedi méltányosságból igénybe vehető gyógyászati segédeszközök köre. A rendeletcsomag lehetővé teszi azt is, hogy a nagy számban egyedi méltányosságban kért gyógyászati segédeszközök esetén egyszerűbbé váljon az új támogatási csoport nyitása, egyszerűsítve ezzel a betegek hozzáférését az ellátásukhoz legmegfelelőbb gyógyszerekhez.

 

Döntés született a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról szóló uniós irányelv magyarországi átültetéséhez szükséges rendelkezésekről. Ennek eredményeként a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók számára megteremtődik annak a lehetősége, hogy uniós betegeket fogadjanak. Az uniós betegek által befizetett térítési díj a szolgáltató saját bevételének fog minősülni, javítva ezzel a betegellátás színvonalát.

____________________________________________________________________________________________________

 

Egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról szóló
T/10858. számú törvényjavaslat
Benyújtó: kormány (nemzetgazdasági miniszter)

 

Szavazások az önálló irományról

Dátum

Szavazás oka

Igen

Nem

Tart.

Eredmény

2013.05.13.17:06:17 részletes vitára bocsátás 232 69 5 Elfogadott
2013.06.26.12:24:15 az önálló indítvány elfogadása 235 69 0 Elfogadott

Az elfogadott Javaslat a távszerencsejáték-szervezési tevékenységet nem-liberalizált modellben szabályozza, amely alapján az állami szerencsejáték-szervező és a törvényben meghatározott állami szervezői kör ?alanyi jogon?, az egyéb szervezők pedig koncessziós pályázat és koncessziós szerződés esetén jogosultak e tevékenység végzésére. A távszerencsejáték-szervezés fogalma tág értelmezési tartományt fed le: a szervező választása szerint távszerencsejáték keretében sportfogadás (agrár- és lóverseny, sportmérkőzés, sporteseményre történő fogadás), kártyajáték és a kaszinójáték is szervezhető.

 

A törvényjavaslat a távszerencsejáték kifejezés alkalmazásával a játékfajta technológia-független jellegét fejezi ki, így távszerencsejáték körébe tartozik az internetes forma (?online szerencsejáték?) mellett egyéb, hírközlési eszköz és rendszer útján végzett szervezés is. A törvény a legális távszerencsejáték-szervezés törvényi feltételei mellett az illegális szervezők elleni fellépés egyik hatékony eszközét, az internetes blokkolás szabályait is tartalmazza.

 

Az elfogadott törvényjavaslat speciális rendelkezéseket tartalmaz a távszerencsejáték-szervezés koncessziós szerződéssel végzett változatára:

  •  a koncessziós díjat az éves költségvetési törvényben kell meghatározni a tárgyévi gazdasági környezet figyelembe vételével,
  •  a koncessziós díjfizetési kötelezettségnek tárgyév február 15-ig kell eleget tenni,
  • a koncesszió időtartama a távszerencsejáték engedély érvényességi idejével összhangban legfeljebb 5 év,
  • az Európai Bizottság notifikációs eljárása során tett megjegyzések átültetése értelmében, nem kötelezhető a szerencsejáték szervező másodlagos adattároló szerver elhelyezésére hazánkban, azonban az állami adóhatóság akár rendszeresen lekérhet adatokat a távoli szerverről az átláthatóság érdekében.

 

A javaslat előírja, hogy a szervező köteles elvégezni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és a játékost nyilvántartásba venni.

 

A javaslat távszerencsejáték-specifikus játékos-védelmi, fogyasztóvédelmi előírásokat tartalmaz, ennek keretében meghatározza a szervező honlapján magyar nyelven feltüntetendő minimum tartalmat. A javaslat közvetlen játékos-védelmi szabályként előírja továbbá, hogy a játékos részére az önkizárás és az önkorlátozás lehetőségét biztosítani kell a játék során.

____________________________________________________________________________________________________

 

Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/10593. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (közigazgatási és igazságügyi miniszter)

 

Szavazások az önálló irományról

Dátum

Szavazás oka

Igen

Nem

Tart.

Eredmény

2013.04.22.17:29:01 részletes vitára bocsátás 274 47 1 Elfogadott
2013.06.26.12:26:52 az önálló indítvány elfogadása 236 42 30 Elfogadott
2013.06.26.12:27:19 az önálló indítvány elfogadása 234 45 28 Elfogadott

 

Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás), amely április 1-jén lépett hatályba. A Kormány áttekintette a változtatásokból eredő jogalkotási feladatokat, és ? figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény Záró rendelkezések 4. pontja alapján az Alaptörvény végrehajtása érdekében szükséges törvényjavaslatokat a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé ? benyújtja az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot (a továbbiakban: javaslat).

 

Az elfogadott javaslat érdemben módosítja egyrészt a bírósági ügyáthelyezésre vonatkozó, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket, másrészt a Módosításból következő új elemekkel egészíti ki az Alkotmánybíróságról szóló törvényt.

 

Mindkét említett módosítás garanciális jellegű változtatásokat eredményez, az alábbiak szerint:

 

Az ?ügyáthelyezésre? a legfőbb ügyész nem lesz jogosult, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig csak a javaslat szerint sarkalatos törvényben előre meghatározott ügycsoportok tekintetében lesz jogosult az eljáró bíróság kijelölésére, megerősített garanciális elemek mellett. A javaslat törvényi szinten is átvezeti a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ? Módosításból következő ? új, utólagos alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét, amely kiterjed az Alaptörvénnyel vagy az Alaptörvény módosításával kapcsolatos formai alkotmánybírósági kontroll kezdeményezésére is. Fontos újítása még az elfogadott javaslatnak, hogy kizárja az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválaszthatóságát.

 

Az Alkotmánybíróság esetében a javaslat törvényi szinten is rögzíti az új hatáskörökből ? így az Alaptörvény és módosítása előzetes és utólagos alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségéből ? fakadó változtatásokat, valamint ? a testület eljárásának átláthatóbbá tétele érdekében ? részletesen meghatározza a Módosítás által megerősített, a felek meghallgatására, illetve a nyilvánosság biztosítására vonatkozó eljárásrendet. Emellett a javaslat a jogérvényesítés lehetőségének szélesebb körűre nyitása érdekében eltörli az alkotmányjogi panasz eljárásban a kötelező jogi képviseletet. Ennek során a javaslat figyelemmel volt az Alkotmánybíróság 42/2012. (XII. 20.) AB határozatára is.

 

Az elfogadott javaslat a fentiek mellett a Módosításból következően kiegészíti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt a társadalmi felzárkóztatás céljára való utalásokkal, és végrehajtja az Országgyűlési Őrség alaptörvényi nevesítéséből fakadó, az Országgyűlésről szóló törvényben szükséges változtatásokat, továbbá elvégzi a technikai jellegű, elsősorban az alaptörvényi hivatkozások megváltozásából eredő korrekciókat is.

____________________________________________________________________________________________________

 

A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/10750. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (emberi erőforrások minisztere)

 

Szavazások az önálló irományról

Dátum

Szavazás oka

Igen

Nem

Tart.

Eredmény

2013.05.06.17:04:33 részletes vitára bocsátás 242 72 0 Elfogadott
2013.06.26.12:30:42 az önálló indítvány elfogadása 237 72 0 Elfogadott
2013.06.26.12:31:12 az önálló indítvány elfogadása 238 74 0 Elfogadott

 

Az Alkotmánybíróság a 6/2013. (III. 1.) AB határozatában a hatálybalépésükre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény egyházfogalmának az ?Országgyűlés által elismert? szövegrészét, elismerési eljárásra vonatkozó szabályait és a törvényben fel nem sorolt egyházak egyesületté való ex lege alakítását kimondó rendelkezését.

 

Az elfogadott törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával teremti meg az Országgyűlés elutasító határozatával szembeni jogorvoslat lehetőségét.

 

A törvény alapján vallási tevékenység szervezeti kerete a vallási közösség, amelynek két típusa az Országgyűlés által elismert egyház mint bevett egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet. Az egyház megjelölést elnevezésében és tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából ez utóbbi is használhatja. Az Országgyűlés általi elismerés pedig az egyház jogrendbe történő bevételét jelenti. Erre utal a bevett egyház kifejezés. A törvényjavaslat sarkalatos rendelkezéseként határozza meg az elismerés feltételeit. Ezek között az Alaptörvény negyedik módosítása alapján új feltételként jelenik meg a lakosság 0,1 százalékának megfelelő tagság (100 éves nemzetközi működés hiányában) és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasság.

 

A jövőben egyházként történő elismerést az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszternél lehet kezdeményezni. A tisztán jogi jellegű feltételek fennállását a miniszter egyházjogászokból, egyháztörténészekből, illetve egyház-szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja, és csak az ezen feltételeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés vallásügyi bizottságának. A miniszter a tisztán jogi feltételek fennállásáról közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést, amelynek bírósági felülvizsgálata kérhető. Az elismerési eljárásban megszűnik a népi kezdeményezés intézménye és megszűnik a Magyar Tudományos Akadémia véleményezési jogköre is.

 

Az egyházként történő elismerésre vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlés vallásügyi bizottsága készíti el. Az Országgyűlés az elismerési eljárás keretében arról dönt, hogy a vallási tevékenységet végző szervezettel a közösségi célok érdekében kíván-e együttműködni és a vallási tevékenységet végző szervezet alkalmas-e a közösségi célok érdekében történő együttműködésre. Az elismerésre vonatkozó eljárás további újítása a határidők bevezetése. A miniszter vizsgálatára a törvényjavaslat 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére 90 napot biztosít.  A törvényjavaslat továbbra is biztosítja az elutasított kezdeményezés egy éven túli ismételt megindításának lehetőségét.

 

A normaszöveg olyan módosító rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a jogrendszeren vezetik át a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges módosításokat.  A módosítás a törvény szabályozási irányát követi: az olyan jogokat és kötelezettségeket, amelyek az állammal a közösségi célok érdekében történő együttműködéshez kapcsolódnak, kizárólag az Országgyűlés által elismert egyháznak, minden egyéb olyan jogot és kötelezettséget azonban, amely a vallásgyakorlás szabadságából származik, valamennyi vallási közösség részére biztosítja.

 

A törvényjavaslat tehát összhangban az Alkotmánybíróság döntésével, az Alaptörvény negyedik módosítására tekintettel meghatározza a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást és rendezi az Alkotmánybíróság döntésével érintett vallási közösségek jogi státuszát.

____________________________________________________________________________________________________

 

Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/11210. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (közigazgatási és igazságügyi miniszter)

 

Szavazások az önálló irományról

Dátum

Szavazás oka

Igen

Nem

Tart.

Eredmény

2013.05.27.17:25:57 részletes vitára bocsátás 266 51 0 Elfogadott
2013.06.10.13:55:11 a zárószavazás elhalasztását elutasítja 35 241 2 Elvetett
2013.06.10.17:55:07 az önálló indítvány elfogadása 252 54 44 Elfogadott
2013.06.10.17:55:39 az önálló indítvány elfogadása 249 53 44 Elfogadott
2013.06.26.12:35:11 az önálló indítvány elfogadása 233 43 30 Elfogadott
2013.06.26.12:35:42 az önálló indítvány elfogadása 230 43 32 Elfogadott

 

A Javaslatot köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

 

A Javaslat célja, hogy a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá kerülő közigazgatási területeket meghatározza, valamint az ezzel összefüggésben szükséges módosításokat az egyes törvényeken átvezesse.

 

A Fővárosi Önkormányzat a hatályos rendelkezések alapján nem irányít közvetlenül közigazgatási területet. A Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Bptv.) alapján Budapest közigazgatási területe 23 kerületre tagozódik. A Bptv. hatályos 1. és 2. számú melléklete határozza meg az egyes kerületekhez tartozó területeket az adott kerület határvonalainak a megjelölésével. Mindezek alapján a Főváros egész közigazgatási területe jelenleg a kerületi önkormányzatok közvetlen irányítása alá tartozik.

 

A Margitsziget, mint egységes közigazgatási terület a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül. Minderre azért van szükség, mert ez a terület kiemelt idegenforgalmi jelentőséggel bír. A fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken. A Margitsziget a Fővárosban található azon területek egyike, amely az ország nemzetközi turisztikai megítélése szempontjából fókuszpontnak minősül. A fejlesztése ezen okokból kifolyólag gazdasági szempontból is komplex szemléletet igényel, amely felvonultatja a városfejlesztés minden eszközét, szem előtt tartja az erőforrások ésszerű felhasználását, és tükrözi a Fővárost érintő valamennyi rövid- és hosszú távú tervet. Ezzel biztosíthatóvá válik, hogy a Margitszigetet érintő fejlesztések szervesen illeszkedjenek a Budapestet érintő nagyszabású koncepciókba.

____________________________________________________________________________________________________

 

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló T/11651. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (nemzeti fejlesztési miniszter)

 

Szavazások az önálló irományról

Dátum

Szavazás oka

Igen

Nem

Tart.

Eredmény

2013.06.26.10:48:13 kivételes sürgős tárgyalás elfogadva 227 47 0 Elfogadott
2013.06.27.10:48:54 az önálló indítvány elfogadása 214 42 0 Elfogadott

 

A jogalkotó szándéka a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása, hosszú távú prudens működésének intézményi garantálása és a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjének biztosítása. A szövetkezeti hitelintézeti rendszer újraszabályozása során modellként szolgált a jogalkotó számára a holland, az osztrák és a finn takarékszövetkezeti modell fejlődése, ill. az a szervezeti rendszer, ahova az mára eljutott. A cél, hogy az újjászervezett szövetkezeti hitelintézeti szektor képes legyen megfelelni az unió szigorodó tőke- és likviditási követelményeinek, és ki tudja használni a szorosabb integráció előnyeit. A javuló szolgáltatásoknak köszönhetően pedig a vidék bankja a több mint 1 millió vidéki ügyfelet magasabb színvonalon szolgálhatja ki.

 

Az átalakítással a takarékszövetkezeti szektor mostani piaci részesedése 2-3 szorosára növekedhet 10 éven belül. Ennek fontos lépése volt, hogy tavaly ősszel a Magyar Fejlesztési Bank tulajdont szerzett a Takarékbankban. A létrejövő takarékszövetkezeti integráció szorosabb együttműködést alakít majd ki a Magyar Postával, hiszen napjainkban mintegy 1000 hazai településen csak a takarékszövetkezetek vannak jelen a pénzintézetek közül, amelyek ezeken a helyeken már most is együttműködnek a postával.

 

A takarékszövetkezeti szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes. A törvényjavaslat értelmében létrehozásra kerül a Szövetkezeti Hitelintézetek Integráció Szervezet, amelynek minden szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt.,valamint az MFB is tagja. Így megszűnnek az eddigi intézményvédelmi alapok (OTIVA, REPIVA, TAKIVA, HBA) és meglévő, elkülönülő integrációk.

 

Az Integrációs Szervezet egyik legalapvetőbb feladata a valamennyi tagra kötelező szabályzatok megalkotása, kihirdetése, betartása és a tagsággal való betartatása. A törvény célja, hogy a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja legyen. E szerepéből következően valamennyi tagra kötelező szabályzatot fogad el a legfontosabb ügykörökben.

 

Az átalakítás során a Takarékbankban tőkeemelésre kerül sor. A Takarékbank részvényesei az eddigi szövetkezeti hitelintézetek és az MFB mellett a Magyar Posta, illetve az MFB és a Posta esetleges jogutódjai lesznek. A Takarékbank alaptőkéje a tőkeemelés alapján legalább 3,390 milliárd forint lesz, a Takarékbankban a Magyar Posta részvényjegyzéssel szerez tulajdont.

____________________________________________________________________________________________________

 

Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló T/11563. számú törvényjavaslat

 Benyújtó: kormány (nemzetgazdasági miniszter)

 

Szavazások az önálló irományról

Dátum

Szavazás oka

Igen

Nem

Tart.

Eredmény

2013.06.17.14:13:13 sürgősség elfogadva 224 68 1 Elfogadott
2013.06.18.09:46:31 részletes vitára bocsátás 197 29 0 Elfogadott
2013.06.27.10:57:59 az önálló indítvány elfogadása 214 42 1 Elfogadott

 

Az elfogadott törvényjavaslat célja, hogy Magyarország tartósan tartani tudja a 3 % alatti költségvetési hiányt, hogy semmiképpen se kerüljön vissza a túlzott- deficit eljárásba.

 

A törvénymódosítás az alábbi intézkedésekről rendelkezett:

 

  • A távközlési adó nem magánszemélyek esetében 3 Ft/ megkezdett percre emelkedik. A hívószámonként és havonta megállapított adóplafon összege 2500 Ft-ról 5000Ft-ra emelkedik.
  • Pénzügyi tranzakciós illeték mértéke készpénzkifizetés esetén 0,6 % lesz.
  • Magánszemélyek kamatjövedelme után 6 %-os eho megfizetése válik kötelezővé 2013.08.01-től kezdődően.

 

A törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány az alábbiakat tartalmazza:

 

A javaslat rögzíti, hogy a kamatjövedelem után fizetendő 6 %-os EHO megfizetése a kifizető kötelessége, továbbá kiterjeszti a 6 %-os EHO fizetési kötelesezettséget a TBSZ-n elhelyezett befektetésekre, amennyiben azok megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. A 2013.08.01-jét megelőző időszakban megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára akkor sem kell megfizetni a 6%-os EHO-t, ha a lekötés a három éves időszak utolsó napja előtt megszakad.

 

Az indítvány mentességet biztosít azon befektetési alapok befektetési jegyein elért hozammal összefüggésben, amelyek legalább 80 %-ban forintban denomináltak, EGT-állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaznak.

 

A javaslat szerint a pénzforgalmi szolgáltatók tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezettek a 2013-as évben. Az illeték mértéke az elmaradását pótló egyszeri befizetés összege, a 2013. január-április hónapokra teljesített tranzakciós illetékbefizetések együttes összegének 208 százaléka.

____________________________________________________________________________________________________

 

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló T/11564. számú törvényjavaslat

 Benyújtó: kormány (nemzetgazdasági miniszter)

 

Szavazások az önálló irományról

Dátum

Szavazás oka

Igen

Nem

Tart.

Eredmény

2013.06.17.14:13:13 sürgősség elfogadva 224 68 1 Elfogadott
2013.06.18.09:47:12 részletes vitára bocsátás 198 29 0 Elfogadott
2013.06.27.10:59:53 az önálló indítvány elfogadása 210 44 0 Elfogadott

 

A törvényjavaslat által létrehozásra kerül a Beruházási Alap, amelyből akkor teljesíthető majd kifizetés, ha abba be nem tervezett, az állami vagyon értékesítéséből, vagy hasznosításából származó bevétel érkezik.

 

A törvénymódosítás a fuvarozóknak kedvező árazás melletti forráshoz juttatását is elősegíti, hogy az útdíjfizetési kötelezettségüket megkönnyítse. Ezen célból az Állam készfizető kezességet vállal a KAVOSZ Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől felvett kölcsöneiből eredő fizetési kötelezettsége 100%-ának teljesítéséért.

 

A törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány az alábbiakról rendelkezik:

 

A módosító indítvány törölte az önkormányzati adósságkonszolidációhoz kapcsolódó banki befizetési kötelezettséget. Ugyanakkor ha a bank és az önkormányzat kezdeményezi az adósságállomány állam általi átvállalását, akkor ezt csak az átvállalt összeg 7 %-nak a befizetésével teheti meg.

 

Az indítvány másik része a Beruházási Alapra vonatkozó előírásokat módosította. Amennyiben a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek előirányzatairól van szó, akkor az államháztartásért felelős miniszternek az egyetértése szükséges, a további esetekben csak véleményezése szükséges. További fontos elem, hogy a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó kifizetést a javaslat nem teszi egyetértés vagy véleményezés függvényévé, ami által kizárásra kerül az állam általi nem teljesítés lehetősége.

____________________________________________________________________________________________________

 

 

 

 

 

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló T/11206. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (vidékfejlesztési miniszter)

 

Szavazások az önálló irományról

Dátum

Szavazás oka

Igen

Nem

Tart.

Eredmény

2013.06.03.16:59:25 részletes vitára bocsátás 228 75 1 Elfogadott
2013.06.27.11:01:41 az önálló indítvány elfogadása 213 47 0 Elfogadott

A törvényjavaslat megteremti a harmadik lábát annak a hulladékgazdálkodási rendszernek, amelynek kialakításán a Kormány 3 éve dolgozik. A közszolgáltató cégeknél kötelezően előírt állami vagy önkormányzati többségi tulajdon, illetve a kötelezően kiírandó közbeszerzések mellett a közszolgáltatók minősítési rendszere garantálja a szolgáltatás biztonságát és minőségét.

 

A törvényjavaslat első része új intézményként létrehozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek minősítésének rendszerét. A javaslat alapján a már engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezeteket kérelemre az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) minősítési osztályba sorolja. Az OHÜ a kérelmezőt két szempont szerint vizsgálja: a szolgáltatás biztonsága alapján kategóriába, szakmai funkcionalitása szerint pedig fokozatba sorolja. A kettő együttes alkalmazásával történik meg az osztályba sorolás a javaslat melléklete szerint (A/I. a legrosszabb, C/III. a legjobb minősítés). A minősítési eljárás célja, hogy ösztönözze a hulladékgazdálkodás területén működő közszolgáltatókat a minél magasabb szolgáltatási színvonal elérésére, illetve biztosítja, hogy a települési önkormányzatok a helyi igényekhez leginkább igazodó, legalkalmasabb közszolgáltatót választhassák ki. A törvényjavaslat egy olyan osztályozási rendszert alakít ki, amely arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy ne csak lerakókat építsenek, hanem kezeljék is a hulladékot: válogassák szét, hasznosítsák újra azt.

 

A javaslat második része módosítja a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt (a továbbiakban: Ht.). A Ht. módosításának elsődleges célja, hogy a Ht. fogalomrendszere, valamint a gyártói felelősséggel kapcsolatos rendelkezések összhangba kerüljenek a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénnyel, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók tevékenységének minősítési rendszere megfeleljen a javaslat szakmai koncepciójának.

 

Fogyasztóvédelmi szempontból fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy a hulladéklerakót üzemeltetők által befizetendő hulladéklerakási járulékot a kötelezett sem a közszolgáltatóra, sem a lakosságra nem háríthatja át, továbbá a hulladéklerakási járulékból befolyt összeg felhasználásáról Kormányrendeletben kell majd dönteni.

____________________________________________________________________________________________________

2013.06.26-án és 27- én határozati javaslat nem került elfogadásra.

Üdvözlöm a honlapomon!

Üdvözlöm a honlapomon!

Eseménynaptár

2017. november
H K S C P S V
« szept    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Keresés

Archívum