Fontos hírek

Összefoglaló a 2013. július 4-én és 5-én elfogadott törvényjavaslatokról

Line Spacing+- ABetűméret+- Bejegyzés nyomtatása
Összefoglaló a 2013. július 4-én és 5-én elfogadott törvényjavaslatokról

Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. július 4-én, csütörtökön és 5-én, pénteken elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosításáról szóló T/11665. számú törvényjavaslat

Benyújtó: Dr. Vas Imre (Fidesz)

 

Szavazások az önálló irományról
Dátum Szavazás oka Igen Nem Tart. Eredmény
2013.06.26.10:50:49 sürgősség elfogadva 227 49 0 Elfogadott
2013.07.04.16:18:36 az önálló indítvány elfogadása 251 59 1 Elfogadott
2013.07.04.16:19:04 az önálló indítvány elfogadása 244 60 1 Elfogadott

 

A javaslat célja, hogy a jogbiztonság és a választások tisztasága elvének maradéktalan betartása érdekében lehetőséget biztosítson az Országgyűlésnek arra, hogy az egyéni választókerületek területi beosztásának módosítását az esetlegesen felmerülő jogtechnikai vagy lehatárolási pontatlanságok kiküszöbölése miatt 2013. július 15-ig elvégezhesse.

____________________________________________________________________________________________________

 

A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról szóló T/11729. számú határozati javaslat

Benyújtók: Rogán Antal (Fidesz), Gulyás Gergely (Fidesz), Dr. Kocsis Máté (Fidesz)

 

Szavazások az önálló irományról
Dátum Szavazás oka Igen Nem Tart. Eredmény
2013.07.04.16:13:03 kivételes sürgős tárgyalás elfogadva 271 38 0 Elfogadott
2013.07.05.10:04:06 az önálló indítvány elfogadása 269 6 0 Elfogadott

 

Az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és hatáskör-túllépést. Hatáskörelvonást, mert a Szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem a Bizottság, ezért az Európai Uniós intézmények közül az Európai Bizottság jogosult fellépni minden olyan esetben, amikor az Európai Unió vagy annak bármely intézménye azt vélelmezi, hogy valamely nemzeti szabályozás közösségi jogot sért. Hatáskör-túllépést, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amely kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya és különösen azért, mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, mely az alapító szerződésekben nem létezik.

 

Az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés nem csupán valótlan és sértő állításokat fogalmaz meg Magyarországról, de durván megsérti a közösségi jogot, amikor az Európai Unióra át nem ruházott hatáskört a Szerződésekben nem létező testületre telepít. A hatalommal való önkényes visszaélés és a nemzeti szuverenitással ellentétes közösségi jogsértés ezen egyedülállóan durva példájára a magyar Országgyűlés ? a szubszidiaritás elvére is figyelemmel ? saját hatáskörében eljárva ezen határozattal hívja fel a magyar és az európai közvélemény figyelmét.

____________________________________________________________________________________________________

 

Egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló T/11721. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (belügyminiszter)

 

Szavazások az önálló irományról
Dátum Szavazás oka Igen Nem Tart. Eredmény
2013.07.05.10:06:49 az önálló indítvány elfogadása 276 4 16 Elfogadott

 

A törvényjavaslat három törvényt módosít:

 

1. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.)  33. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. Bár a Ht. 18. alcíme alatt szabályozott jogintézmények több olyan garanciális jellegű szabályt tartalmaznak, amelyek rendeltetése a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatosságának biztosítása, jelenleg nincs arra az esetre szabályozás, ha a településen a közszolgáltatás bármelyik szerződő fél jogellenes tevékenysége folytán, vagy a közszolgáltató kiválasztására irányuló, a Ht.-ben körültekintően szabályozott eljárás eredménytelensége miatt átmenetileg szünetel.  Ezt a szabályozási hiányosságot kívánja pótolni a törvényjavaslat. A szolgáltatás szünetelése esetén a települési önkormányzat haladéktalanul tájékoztatja a kormányrendeletben kijelölt állami szervet, amely 15 napon belül hatósági eljárás keretében közérdekű szolgáltatót jelöl ki, amely az érintett területre irányadó közszolgáltatási díj fejében köteles elvégezni a szolgáltatást (ideiglenes ellátás). Ha az egészségügyi állami szerv határozattal járványveszélyt vagy súlyos közegészségügyi kockázatot állapít meg, a kijelölt állami szerv gondoskodik a munka megszervezéséről és elvégzéséről (szükségellátás). Ennek keretében szállítóeszköz rendelkezésre bocsátására kötelezhető más település közszolgáltatója és a katasztrófavédelem.

 

2. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény szabályozza az útdíjfizetési kötelezettséget. A törvény felhatalmazást ad a mezőgazdasági termelők élő állat szállítása és a mezőgazdasági termények betakarítása idejére a mezőgazdasági termények szállítása esetére útdíjfizetési mentesség megállapítására. A mezőgazdasági termelők ágazati sajátosságából adódó alacsony jövedelmére tekintettel tartalmazza a törvényjavaslat a mentesség megállapítására irányuló hatósági eljárás illetékmentessé tételét.

 

3. A kőolajtermékek forgalmazásához kapcsolódó adók beszedése hatékonyságának növelése érdekében a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) előírta, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek a Kt. hatálybalépésétől számított hat hónapon belül ? 2013. október 1-jétől ? üzemanyag-jelölő és -ellenőrző rendszert kell működtetnie. Tekintettel azonban arra, hogy e jelölőrendszer részletszabályai európai uniós notifikációs eljárásának időtartama akár a fél évet is elérheti, szükséges a jelölőrendszer működtetésének bevezetésére vonatkozó határidő pontosítása.

____________________________________________________________________________________________________

 

Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között kulturális központok kölcsönös létesítéséről szóló T/11723. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (közigazgatási és igazságügyi miniszter)

 

Szavazás az önálló irományról
Dátum Szavazás oka Igen Nem Tart. Eredmény
2013.07.04.16:15:24 sürgősség elfogadva 274 32 4 Elfogadott
2013.07.05.10:07:58 az önálló indítvány elfogadása 293 2 6 Elfogadott

 

A kulturális diplomáciai expanzió keretében Magyarország célja, hogy önálló kulturális intézettel képviseltesse magát Kínában. A Pekingi Magyar Intézet megnyitásáról szóló szándéknyilatkozat aláírására 2011 júniusában került sor Réthelyi Miklós és Gao Jian, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete között. Az ingatlanok felmérésére 2013 januárjában került sor, az Intézet létrehozásához szükséges 397,3 millió forintról kormányhatározat született. A kulturális központok kölcsönös létesítéséről szóló Megállapodást 2013. június 27-én írta alá Szijjártó Péter és Gao Jian. Tekintettel arra, hogy a Megállapodás törvényhozási tárgykört érint, törvényben kell kihirdetni.

____________________________________________________________________________________________________

 

Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/10593. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (közigazgatási és igazságügyi miniszter)

 

Szavazások az önálló irományról
Dátum Szavazás oka Igen Nem Tart. Eredmény
2013.04.22.17:29:01 részletes vitára bocsátás 274 47 1 Elfogadott
2013.06.26.12:26:52 az önálló indítvány elfogadása 236 42 30 Elfogadott
2013.06.26.12:27:19 az önálló indítvány elfogadása 234 45 28 Elfogadott
2013.07.05.10:12:55 az önálló indítvány elfogadása 255 31 23 Elfogadott
2013.07.05.10:13:38 az önálló indítvány elfogadása 255 31 22 Elfogadott

 

2013. július 2-án Köztársasági Elnök úr által megfontolásra visszaküldött törvényjavaslat.

Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás), amely április 1-jén lépett hatályba. A Kormány áttekintette a változtatásokból eredő jogalkotási feladatokat, és ? figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény Záró rendelkezések 4. pontja alapján az Alaptörvény végrehajtása érdekében szükséges törvényjavaslatokat a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé ? benyújtotta az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot.

 

Az elfogadott javaslat érdemben módosítja egyrészt a bírósági ügyáthelyezésre vonatkozó, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket, másrészt a Módosításból következő új elemekkel egészíti ki az Alkotmánybíróságról szóló törvényt.

 

Mindkét említett módosítás garanciális jellegű változtatásokat eredményez, az alábbiak szerint:

az ?ügyáthelyezésre? a legfőbb ügyész nem lesz jogosult, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig csak a javaslat szerint sarkalatos törvényben előre meghatározott ügycsoportok tekintetében lesz jogosult az eljáró bíróság kijelölésére, megerősített garanciális elemek mellett. A javaslat törvényi szinten is átvezeti a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ? Módosításból következő ? új, utólagos alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét, amely kiterjed az Alaptörvénnyel vagy az Alaptörvény módosításával kapcsolatos formai alkotmánybírósági kontroll kezdeményezésére is. Fontos újítása még az elfogadott javaslatnak, hogy kizárja az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválaszthatóságát.

 

Az Alkotmánybíróság esetében a javaslat törvényi szinten is rögzíti az új hatáskörökből ? így az Alaptörvény és módosítása előzetes és utólagos alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségéből ? fakadó változtatásokat, valamint ? a testület eljárásának átláthatóbbá tétele érdekében ? részletesen meghatározza a Módosítás által megerősített, a felek meghallgatására, illetve a nyilvánosság biztosítására vonatkozó eljárásrendet. Emellett a javaslat a jogérvényesítés lehetőségének szélesebb körűre nyitása érdekében eltörli az alkotmányjogi panasz eljárásban a kötelező jogi képviseletet. Ennek során a javaslat figyelemmel volt az Alkotmánybíróság 42/2012. (XII. 20.) AB határozatára is.

 

Az elfogadott javaslat a fentiek mellett a Módosításból következően kiegészíti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt a társadalmi felzárkóztatás céljára való utalásokkal, és végrehajtja az Országgyűlési Őrség alaptörvényi nevesítéséből fakadó, az Országgyűlésről szóló törvényben szükséges változtatásokat, továbbá elvégzi a technikai jellegű, elsősorban az alaptörvényi hivatkozások megváltozásából eredő korrekciókat is.

____________________________________________________________________________________________________

 

A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/10750. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (emberi erőforrások minisztere)

 

Szavazások az önálló irományról
Dátum Szavazás oka Igen Nem Tart. Eredmény
2013.05.06.17:04:33 részletes vitára bocsátás 242 72 0 Elfogadott
2013.06.26.12:30:42 az önálló indítvány elfogadása 237 72 0 Elfogadott
2013.06.26.12:31:12 az önálló indítvány elfogadása 238 74 0 Elfogadott
2013.07.05.10:16:55 az önálló indítvány elfogadása 255 57 0 Elfogadott
2013.07.05.10:17:38 az önálló indítvány elfogadása 255 57 0 Elfogadott

 

Az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt a köztársasági elnök észrevétele mentén az Országgyűlés zárószavazás előtti módosító indítvánnyal reparálta és ismételten elfogadta.

 

Az Alkotmánybíróság a 6/2013. (III. 1.) AB határozatában a hatálybalépésükre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény egyházfogalmának az ?Országgyűlés által elismert? szövegrészét, elismerési eljárásra vonatkozó szabályait és a törvényben fel nem sorolt egyházak egyesületté való ex lege alakítását kimondó rendelkezését.

 

Az elfogadott törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával teremti meg az Országgyűlés elutasító határozatával szembeni jogorvoslat lehetőségét.

 

A törvény alapján vallási tevékenység szervezeti kerete a vallási közösség, amelynek két típusa az Országgyűlés által elismert egyház mint bevett egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet. Az egyház megjelölést elnevezésében és tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából ez utóbbi is használhatja. Az Országgyűlés általi elismerés pedig az egyház jogrendbe történő bevételét jelenti. Erre utal a bevett egyház kifejezés. A törvényjavaslat sarkalatos rendelkezéseként határozza meg az elismerés feltételeit. Ezek között az Alaptörvény negyedik módosítása alapján új feltételként jelenik meg a lakosság 0,1 százalékának megfelelő tagság (100 éves nemzetközi működés hiányában) és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasság.

 

A jövőben egyházként történő elismerést az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszternél lehet kezdeményezni. A tisztán jogi jellegű feltételek fennállását a miniszter egyházjogászokból, egyháztörténészekből, illetve egyház-szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja, és csak az ezen feltételeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés vallásügyi bizottságának. A miniszter a tisztán jogi feltételek fennállásáról közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést, amelynek bírósági felülvizsgálata kérhető. Az elismerési eljárásban megszűnik a népi kezdeményezés intézménye és megszűnik a Magyar Tudományos Akadémia véleményezési jogköre is.

 

Az egyházként történő elismerésre vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlés vallásügyi bizottsága készíti el. Az Országgyűlés az elismerési eljárás keretében arról dönt, hogy a vallási tevékenységet végző szervezettel a közösségi célok érdekében kíván-e együttműködni és a vallási tevékenységet végző szervezet alkalmas-e a közösségi célok érdekében történő együttműködésre. Az elismerésre vonatkozó eljárás további újítása a határidők bevezetése. A miniszter vizsgálatára a törvényjavaslat 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére 90 napot biztosít.  A törvényjavaslat továbbra is biztosítja az elutasított kezdeményezés egy éven túli ismételt megindításának lehetőségét.

 

A normaszöveg olyan módosító rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a jogrendszeren vezetik át a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges módosításokat.  A módosítás a törvény szabályozási irányát követi: az olyan jogokat és kötelezettségeket, amelyek az állammal a közösségi célok érdekében történő együttműködéshez kapcsolódnak, kizárólag az Országgyűlés által elismert egyháznak, minden egyéb olyan jogot és kötelezettséget azonban, amely a vallásgyakorlás szabadságából származik, valamennyi vallási közösség részére biztosítja.

 

A törvényjavaslat tehát összhangban az Alkotmánybíróság döntésével, az Alaptörvény negyedik módosítására tekintettel meghatározza a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást és rendezi az Alkotmánybíróság döntésével érintett vallási közösségek jogi státuszát.

____________________________________________________________________________________________________

 

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló H/11532. számú határozati javaslat

Benyújtó: Alkotmányügyi bizottság

Szavazások az önálló irományról
Dátum Szavazás oka Igen Nem Tart. Eredmény
2013.06.17.14:18:12 sürgősség elfogadva 242 62 0 Elfogadott
2013.06.18.09:44:57 részletes vitára bocsátás 205 0 1 Elfogadott
2013.07.05.10:18:56 az önálló indítvány elfogadása 282 3 22 Elfogadott

 

Az Alkotmánybíróság a 10/2013. (IV. 25.) AB határozatban kimondta, hogy ?az Országgyűlés házszabály-alkotási monopóliuma természetesen nem korlátlan: a szabad mandátum elvéből következik az az alkotmányos követelmény, hogy ? a jelenleg hatályos 1997. évi C. törvény alapján lefolytatott országgyűlési választás eredményeként bejutott országgyűlési képviselők vonatkozásában ? az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Az ilyen támogatottsággal rendelkező pártokhoz tartozó képviselők nem foszthatók meg attól a joguktól, hogy pártjuk frakcióját az Országgyűlésben létrehozzák és fenntartsák, akkor sem, ha az Országgyűlés a Házszabályban ? más képviselők frakcióalakítási joga vonatkozásában, az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságával élve ? hatékonysági szempontok miatt a képviselőcsoport alakításához magasabb létszámot határozna meg.? A Határozati Házszabály módosítása a 10/2013. (IV. 25.) AB határozatnak való megfelelést szolgálja. Hatályba lépés 2013. szeptember 1-je.

____________________________________________________________________________________________________

 

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosításáról szóló T/11666. számú törvényjavaslat

Benyújtó: Dr. Vas Imre (Fidesz)

 

Szavazások az önálló irományról
Dátum Szavazás oka Igen Nem Tart. Eredmény
2013.06.26.10:52:27 sürgősség elfogadva 229 47 0 Elfogadott
2013.07.05.10:20:16 az önálló indítvány elfogadása 254 54 0 Elfogadott
2013.07.05.10:21:02 az önálló indítvány elfogadása 253 56 0 Elfogadott

 

Az elfogadott törvényjavaslat a jogbiztonság érvényesítése és az országgyűlési képviselők választásának törvényes lebonyolítása érdekében egyes országgyűlési egyéni választókerületek területének jogtechnikai és lehatárolási pontosítását tartalmazza. A módosítás elfogadására azért volt szükség, hogy az országgyűlési egyéni választókerületek területe egyértelműen meghatározható legyen, továbbá megfeleljen az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt azon rendelkezésnek, mely szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok összefüggő területet alkossanak.

____________________________________________________________________________________________________

 

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló T/11651. számú törvényjavaslat

Benyújtó: kormány (nemzeti fejlesztési miniszter)

 

Szavazások az önálló irományról
Dátum Szavazás oka Igen Nem Tart. Eredmény
2013.06.26.10:48:13 kivételes sürgős tárgyalás elfogadva 227 47 0 Elfogadott
2013.06.27.10:48:54 az önálló indítvány elfogadása 214 42 0 Elfogadott
2013.07.05.10:24:00 az önálló indítvány elfogadása 250 60 0 Elfogadott

 

A jogalkotó szándéka a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása hosszú távú prudens működésének intézményi garantálása és a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjének biztosítása. A szövetkezeti hitelintézeti rendszer újraszabályozása során modellként szolgált a jogalkotó számára a holland, az osztrák és a finn takarékszövetkezeti modell fejlődése, ill. az a szervezeti rendszer, ahova az mára eljutott. A cél, hogy az újjászervezett szövetkezeti hitelintézeti szektor képes legyen megfelelni az unió szigorodó tőke- és likviditási követelményeinek, és ki tudja használni a szorosabb integráció előnyeit. A javuló szolgáltatásoknak köszönhetően pedig a vidék bankja a több mint 1 millió vidéki ügyfelet magasabb színvonalon szolgálhatja ki.

 

Az átalakítással a takarékszövetkezeti szektor mostani piaci részesedése 2-3 szorosára növekedhet 10 éven belül. Ennek fontos lépése volt, hogy tavaly ősszel a Magyar Fejlesztési Bank tulajdont szerzett a Takarékbankban. A létrejövő takarékszövetkezeti integráció szorosabb együttműködést alakít majd ki a Magyar Postával, hiszen napjainkban mintegy 1000 hazai településen csak a takarékszövetkezetek vannak jelen a pénzintézetek közül, amelyek ezeken a helyeken már most is együttműködnek a postával.

 

A takarékszövetkezeti szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes. A törvényjavaslat értelmében létrehozásra kerül a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, amelynek minden szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt.,valamint az MFB is tagja. Így megszűnnek az eddigi intézményvédelmi alapok (OTIVA, REPIVA, TAKIVA, HBA) és meglévő, elkülönülő integrációk.

 

Az Integrációs Szervezet egyik legalapvetőbb feladata a valamennyi tagra kötelező szabályzatok megalkotása, kihirdetése, betartása és a tagsággal való betartatása. A törvény célja, hogy a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja legyen. E szerepéből következően valamennyi tagra kötelező szabályzatot fogad el a legfontosabb ügykörökben.

 

A Köztársasági Elnök által megfontolásra visszaküldött javaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító pontosítja a törvény szövegét. A javaslat átmeneti jelleggel, 2016. január 1-ig azt a hitelezési mutatót minősíti rossznak, ahol a nem teljesítő hitelek aránya a teljes hitelállományhoz képest meghaladja a 12%-ot. Az átmeneti idő után a fenti mutató visszaáll a továbbra is elvárt 10%-ra. A módosító november 1-ig biztosít lehetőséget az egyes szövetkezeti hitelintézetek (a Takarékbank Zrt. kivételével) más pénzintézetnél vezetett számláinak megszüntetésére.

Üdvözlöm a honlapomon!

Üdvözlöm a honlapomon!

Eseménynaptár

2017. november
H K S C P S V
« szept    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Keresés

Archívum